| Akadálymentes verzió |
 |
| Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa |
|
| Díszdoktori előadás |
|
Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion” |
|
| Magyar Nemzeti Szívalapítvány |
|
|
Tisztelt Látogatóink!
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.
A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.
A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.
Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető |
|
|
|
Csonkolások megelőzése |
| Ez az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek (perifériás), továbbá a mozgató és érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos idegek (sensoro-motoros) betegsége. Továbbá ide tartozó betegség a mindentől függetlenül jelentkező (autonóm) neuropathia, valamint a kis-és nagyereket érintő érkárosodás (micro-és macroangiopathia) is. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Újszülöttkori sárgaság |
| Bár sok édesanyának nyugtalanító, de tudja, hogy újszülöttjének a sárgaságon át kell esnie. Mi zajlik a baba szervezetében besárgulásakor, s lehet-e belőle baj? – kérdeztük dr. Horváth Zsolt a gyermekklinika neonatológiai osztályának tanársegédét, gyermekgyógyászt. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A velünk élő lappangó vírusok |
| Vírusoknak nevezzük a ma ismert legkisebb organizmusokat, amelyek bioaktív, fertőző anyagok. Kb. 20-400 nanométer közöttiek, és csak elektronmikroszkóppal láthatók. Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző tulajdonsággal rendelkeznek. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Nehézlégzés, köhögés, zihálás |
| Az asthma bronchialéról már több ezer éve vannak ismereteink. Az ún. Ebers papiruszon, amely Kr. e. 1550-ből származik, az asthma leírása szerepel, de a gyógyítására szolgáló gyógyszerkészítményeket is megtalálhatjuk, sőt szó van korabeli „belégző készülékek" használatáról is. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Figyeljenek „szívük hangjára”! |
| Becslések szerint 17,5 millió ember hal meg évente szív és érrendszeri megbetegedés következtében a világon(WHO adatai alapján). Magyarországon évente megközelítőleg 30.000 ember szenved el akut szívinfarktust. Éppen ezért kiemelkedően nagy jelentősége van annak, hogy ezeket a betegségeket megelőzzük. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Polip az orrban |
| Az orrpolip olyan lágyrészelváltozás az orrüregben és az orr melléküregeiben, mely az orrnyálkahártya gyulladása következtében kialakuló vizenyő miatt jön létre. A kocsonyás nyálkahártya-képződmény elzárja az orrüreget, orrlégzési panaszt és gyengülő szaglást okoz. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
|
