| Akadálymentes verzió |
 |
| Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa |
|
| Díszdoktori előadás |
|
Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion” |
|
| Magyar Nemzeti Szívalapítvány |
|
|
Tisztelt Látogatóink!
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.
A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.
A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.
Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető |
|
|
|
A cukorbetegek lábát fenyegető szövődmények |
| A cukorbetegség (diabetes mellitus) korunk és a közeljövő egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 170 millió diabéteszes beteg van világszerte, és ez a szám 2030-ban várhatóan 370 millióra emelkedik. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Deréktáji fájdalom |
| Deréktáji fájdalom az emberek mintegy 80 százalékánál fordul elő valamikor életük folyamán. Mivel az esetek túlnyomó többsége néhány napos fizikai kíméletet követően magától is gyógyul, kezdetben sokan nem is tekintik betegségnek, inkább csak életüket átmenetileg nehezítő kellemetlenségnek. Ugyanakkor a tünetek egyre gyakrabban is jelentkezhetnek, hetekig-hónapokig tarthatnak, s a tartós fájdalom, mozgáskorlátozottság a mindennapokat megkeserítő betegségként jelenik meg. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Férfiak, nagyobb kockázattal |
| A szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában az utóbbi időszakban jelentős eredmények születtek. Ennek ellenére hazánkban még mindig ezek a betegségek állnak a halálozási statisztika első helyén. Ebből adódóan e betegségek megelőzése fontos népegészségügyi feladat, amiben a háziorvosi ellátásnak kiemelt szerepe van. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Ne legyen tele a hűtőszekrény |
| Mennyi kalória szükséges férfiaknak és nőknek naponta és ha „bűnözünk", azaz többet eszünk a kelleténél, mennyi testmozgással dolgozhatjuk le a túlsúlyt? – kérdeztük a belgyógyászt. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
|
Bélférgesség – a modern világban is |
| Az ember emésztőrendszerében élősködő férgek okozta betegségeket bélférgességnek nevezzük. A bélférgek paraziták, vagyis olyan élősködők, melyek egy másik szervezetben táplálékuk megszerzése érdekében tartózkodnak és a másik szervezetet közvetett vagy közvetlen módon különböző mértékben károsítják. Legnagyobb veszélynek a gyermekek illetve a rossz szociális körülmények között élők vannak kitéve. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
|
