A görög szó magyar fordítása „vérrögösödés” nem gyökerezett meg a köznyelvben, eredeti változatában ismeri orvos és beteg ezt a népbetegséget. Hazánk, sajnos igen „előkelő” helyet foglal el mind a megbetegedési, mind a halálozási listán.

A társadalom elöregedésével növekszik az idősek száma, sőt a társadalmon belüli aránya is. Mivel Magyarországon csökkent a születések száma, ezért lassan csökken a keresők száma, s így egyre több inaktív ember jut egy aktív keresőre.

Mozgásterápiás tanácsadáson is részt vehetnek azok a betegek, akik a Sugárterápiás Tanszékre járnak kezelésre. Gyógytornász állítja össze a személyre szabott testgyakorlatokat és az életmódbeli tanácsokat mihamarabbi felépülésük érdekében.

Már az ősember is szerette volna elhelyezni magát a nagyvilágban. Mi magyarok különösen sokat törődünk ezzel, finnugvor-török-levéd-sumér gyökérkereséseinkkel, és a hungarikum-vitákkal. Mert hungarikummá lett a piros paprika, a tokaji bor, Oláh Ibolya és Tony Curtis, Puskás Öcsi (de a mai futball nem…), a Hortobágy és a Balaton, sorolhatnánk. De ez így túl felszínes, ebből még sem mi, sem mások nem tudjuk meg, milyenek is vagyunk valójában.

Mindannyian érezzük, hogy megváltozott a Földünk klímája, a négy évszak helyett úgy érezzük, hogy mintha csak kettő lenne. Évről-évre melegebb a nyár s enyhe a tél. A változás nyáron viseli meg legjobban egészségünket, egyre kevésbé bírjuk a szokatlanul nagy hőséget. Az egész Földet érintő klímaváltozásnak mi, emberek is okai vagyunk – hangzik a tudományos indoklás. Hogyan? – kérdeztük az ökológust?

Az orvosi beavatkozások - épp azért, mert nagyon gyakran fájdalmat okozó kezeléseket jelentenek-, óhatatlanul is negatív érzelmeket váltanak ki. A betegség akadályozza az egyént a szokásos napi tevékenységében és fájdalom, kellemetlen közérzet elviselésére kényszeríti. Az orvosi gyakorlat ősi törekvése ezen élmények negatív hatásának csökkentése.