A dohányzás mindenféle formája rákkeltő hatású. A tüdőbe kerülő dohányfüst, a benne lévő kátrány miatt helyileg fejt ki a rákkeltő hatást, a dohányzók körében gyakori a tüdő- és a hörgőrák– mondta dr. Bakó Gyula a Gerontológiai Tanszék vezetője. - A dohányfüsttel a szervezetbe kerülő és a vérkeringésen át felszívódó mérgező anyagok kiválasztódnak a vesében és mivel a húgyhólyagban maradnak két vizeletürítési periódus alatt, akár hólyagrákot is okoznak.
A dohány, nikotintartalmánál fogva nem csak a tüdőben, hanem a szívben is okoz eltéréseket. Önmagában a belélegzett nikotin képes ritmuszavarok kiváltására, mely rendellenesség szédüléshez, eleséshez, vérnyomás ingadozáshoz vezet s az egyik legnagyobb rizikófaktora az érelmeszesedésnek, az agyi, koszorúér, a végtagi erek meszesedésének. S végső soron az érszűkület révén agyi vérellátási zavart okoz, súlyos szédüléstől kezdve egészen az „agyvérzésnek” nevezett agyi érelzáródásig, mely a gutaütés (stroke) alapja.
A szív koszorúserein kisebb mértékű szűkület esetében anginás panaszok jelentkeznek, nagyobb mértékű szűkület esetében a fenyegető vagy véglegesen kialakuló szívizom infarktus lehetősége áll fenn.
A végtagi erek szűkületénél az érelzáródás abban az esetben következik be, ha a megfelelő elkerülő keringés nem alakul ki. Ha az érszűkületet sebészi éráthidalással vagy protézissel nem tudják kezelni, akkor az a láb amputációjához vezet.
A dohányzás mértékét kétféleképpen határozzák meg: egyrészt hány éve dohányzik az illető, másrészt naponta hány szálat szív. Statisztikai adatok szerint a dohányzás abbahagyása után 10 évvel a dohányzást abbahagyottak és a nemdohányzók között kiegyenlítődik a tüdőrák kialakulásának veszélye. De az addig kialakult érkárosodást nem tudja az elhagyott dohányzással az illető megszüntetni.
Nem ok nélkül olvashatók a cigarettás dobozokon fenyegető, ijesztő feliratok! Illene komolyan venni!