2017. November 24. Emma nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2017. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Táplálkozás és egészség

A válasz: igen is, meg nem is. Az egészséges táplálkozás sok betegségtől megvédhet, de sajnos, ahogy nincs örök élet, nincs mindenható diéta sem. Annyi minden van az életünkben, amin nem, vagy csak óriási erőfeszítések árán változtathatunk. De életmódunk, étkezésünk egészen apró korrekciójával meglepő eredményeket érhetünk el.


Az egészségi állapot meghatározói az életmód, genetikai tényezők, környezeti hatások, egészségügyi ellátás. Legfontosabb az életmód szerepe, aminek egyik fő komponense a táplálkozás. A túlsúly és elhízás jelentős népegészségügyi probléma. Magyarországon az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2014-ben végzett Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot vizsgálatának adatai szerint a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A nők 62 százaléka, a férfiak 67 százaléka, összesen mintegy 5 millió embernek van súlytöbblete. Az elhízottak az idősebb kort ritkábban érik el, mint normál súlyú társaik. A vesebetegségek kialakulásának egyik útja lehet a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a cukorbetegség, a sóban gazdag táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás.

Egészséges életmód

Egészséges életvitellelmegnövelhetőaz egészségben töltött életévek száma.Egészséges táplálkozással a szív- és érrendszeri halálozás és a daganatos betegségek nagy része megelőzhető, de kisebb arányban fordulnak elő olyan betegségek is, mint a csontritkulás, a fogszuvasodás és a fogágybetegségek. Ugyanakkor csökkenhet a 2-es típusú cukorbetegek aránya, ami a szövődmények kialakulását is gátolná, illetve késleltetné. Annál inkább fontos ez, mivel a cukorbetegek életkilátásait betegségük hosszútávú szövődményei határozzák meg. Ezek közé tartozik a diabeteses nefropátia. Kialakulásában szereppel bír a rossz szénhidrát-anyagcsere, a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, a dohányzás.A táplálkozást mennyiségiés minőségi dimenzióra bonthatjuk. Egyik sem áll meg a másik nélkül.

Mennyiség

Cél az elhízás megelőzése, testsúlyfelesleg esetén, annak csökkentése, valamint az egyéni szükségletnek megfelelő tápanyagbevitel szavatolása. Az első lépés az energiaszükséglet megállapítása.Az energiaszükséglet több tényezőtől függ, legfontosabbak az életkor, a biológiai nem, a tápláltsági állapot és a fizikai aktivitás. Az első három adat és egy speciális egyenlet segítségével kiszámítható az alapenergia-szükséglet, az energiamennyiség, amely 24 óra alatt az életfolyamatok fenntartásához szükséges, ha az egyén teljes fizikai és szellemi nyugalmi állapotban van. Az alapenergia-szükséglet a Harris-Benedict egyenlettel számítható ki:
Férfiak: kcal/24óra=66.5+(13,8xT)+(5,0xH)-(6,8xK). Nők: kcal/24óra=665 +(9,6xT)+(1,9xH)-(4,7xK)
Rövidítések: T= testtömeg (kg); H= testhossz (cm); K= életkor (évek száma). A számítások eredménye az az alap, amit mindenképpen, minden esetben meg kell adni a szervezetnek alapfeladatai ellátásához. A napi energiaszükséglet értékét az alapanyagcsere és a fizikai aktivitásra jellemző faktorok szorzata adja meg. A különböző tevékenységeknek más és más szorzó felel meg.

Tevékenységek és kalóriák

Az ülőmunkához szükséges energiaszükséglet kiszámításához 1,2-vel kell megszorozni az alapanyagcsere eredményét, a közepesen aktív munkához 1,4-gyel, erős fizikai munka esetén 1,6-tal, rendkívül erős fizikai munka esetén 1,8-cal. Így akár óránként kiszámolható az energiaszükséglet, de használhatunk általános szorzót, az átlagos fizikai aktivitásnak megfelelően.Szervezetünk energiát az úgynevezett „energiát szolgáltató makro-tápanyagainkból” nyer. Ezek közé tartoznak a fehérjék, zsírok, szénhidrátok. A napi energiabevitelen belül a tápanyagok ideális aránya:fehérje 10-15 százalék, zsír 25-30 százalék, szénhidrát 50-55 százalék. Energiát szolgáltat az alkohol is, de csak úgynevezett „üres kalóriákat” (amelyeknek nincs értékes tápanyaguk.).

Minőség

Hiába számolunk, hiába ragaszkodunk görcsösen a pontos tápanyagbevitelhez, ha nem ismerjük, vagy nem vesszük figyelembe az étrendre vonatkozódel minőségi követelményeket. A napi étrend összeállításának irányelvei:használjunk vegyes, változatos, sokféle élelmiszert; próbáljunk ki új nyersanyagokat, új ízeket, új ételeket; részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabonákból készült termékeket; fogyasszunk hasznos szénhidrátforrásokat: rizs, álgabonák (köles, hajdina, amaránt), burgonya, száraz hüvelyeseket, értékes tápanyagokat: diófélék, olajos magvak;minden étkezés során együnk friss zöldségeket, gyümölcsöket, akár a főételekhez felhasználva, akár kisékezésre, de édességek helyettesítésére is; naponta tartalmazzon étrendünk fél liternek megfelelő tejet, tejterméket;a húsok, felvágottak közül válasszuk a sovány, zsírszegény termékeket; tojásétel heti két-három alkalomnál többször ne szerepeljen étrendünkben; hetente legalább kétszer legyen halétel az asztalunkon; jó tudni, hogy a zsíros tengeri halak magas omega3 tartalmúak; zsírszegény módszerekkel süssünk-főzzünk; ételkészítéshez használjunk alufóliát, teflonedényt, cserépedényt; alkalmazzuk a párolást, gőzben főzést; kerüljük a zsiradékok túlhevítésével járó konyhatechnológiákat; salátákhoz használjunk hidegen sajtolt olajat; csökkentsük a sózást; főzéskor használjunk kevesebb sót; az ételízesítőket pótoljuk friss vagy szárított fűszerekkel, a sót pl. vasfűvel; kóstoljuk meg az ételt, mielőtt megsóznánk, kerüljük a sóban pácolt húskészítményeket; konzervek helyett friss vagy mirelit terméket válasszunk; mérsékeljük a cukor és a sok cukrot tartalmazó édesség fogyasztását; igyunk naponta 1,2 - 2 liter folyadékot, a nyári hőségben ennél is többet. Magyarországon szinte mindenütt kiváló minőségű a csapvíz, de fogyaszthatóak a váltogatott fajtájú ásványvizek, gyógyteák, gyümölcsteák is. Alkoholos italokat a fiatal korosztály ne igyon, felnőttek étkezések után, mértékkel fogyaszthatnak kb. 2-3 dl sört, 1-2 dl bort, de kerüljék az égetett szeszes italokat. Napi öt étkezés az ideális, mindig nyugodt körülmények között, az ételeket jól megrágva együnk; figyeljünk az ideális testsúly megtartására, napi rendszerességgel legalább fél óra aktívmozgást végezzünk!

Kapuőri felelősség

S végül egy gondolat BrianWansink táplálkozáskutató tollából: „… A legtöbb háztartásban az határozza meg, mit eszünk reggelire, ebédre, vacsorára és közte, hogy milyen élelmiszereket vásárol az, aki bevásárol – azaz a táplálkozás kapuőre. Noha nincsenek mindig tudatában, nagyrészt tőlük függ, milyen ételek kerülnek elénk….”

Ételkészítési fogalmak

Párolás: A nyersanyagot kevés zsiradékban átfuttatjuk, majd kevés folyadékkal felengedjük, lefedjük.
Aromás párolás: Az alapanyag folyadékkal való felöntése után az alapanyag mellé különféle jó ízű nyersanyagot (pl. vegyes zöldség), és fűszert (pl. petrezselyem zöldje, kapor, rozmaring) teszünk.
Száraz rántás: Zsiradék használata nélkül a lisztet a kívánt színűre pirítjuk, majd hideg folyadékkal felengedve, csomómentesre keverve hozzáadjuk a sűrítendő ételhez.
Diétás rántás: zsiradék használata nélkül a lisztet a kívánt színűre pirítjuk, majd a tűzről lehúzva hozzáadjuk a zsiradékot, hideg folyadékkal felengedve, csomómentesre keverve hozzáadjuk a sűrítendő ételhez.
Burgonyával való sűrítés: A sűrítendő levest, illetve főzelékfélét a megfőtt, áttört burgonyával összekeverjük, majd felforraljuk.
Saját anyagokkal való sűrítés: A sűrítendő ételnek kb. harmadrészét kivesszük, majd áttörjük, esetleg turmixoljuk, és így az ételbe keverjük.

Fűszertippek

bazsalikom: baromfi, hal, bárány
borsikafű: sült, párolt, vagdalt húsok
izsópfű: burgonya, húsételek
kakukkfű: hal, burgonya, rizses ételek
kapor: hal, túró
kömény: tojásos ételek, párolt és sült húsok
majoránna: sertés, marha, szárnyas, vagdalt húsok, burgonya
rozmaring: hal, burgonya, sült szárnyasok
szerecsendió: sült húsok
szurokfű (oregánó): sültek, halételek
vasfű: só helyettesítésére bármilyen ételbe

 

javasolt

kerülendő

hőközlés

főzés, párolás, aromás párolás,
sütőzacskó, teflon, agyagedény, alufóliában való sütés

bő zsiradékban való sütés (zsír, olaj)

sűrítés

száraz rántás, diétás rántás, habarás, burgonyával, illetve saját anyaggal való sűrítés

magyaros rántás, barna rántás

ízesítés

zöldséggel, illetve gyümölccsel való tűzdelés, zöldfűszerek használata (friss vagy szárított)

szalonnával, illetve fokhagymával való tűzdelés, füstölés, erős, csípős fűszerek használata

előkészítés

darabolással az étel könnyebben emészthetővé válik: szeletelés, aprítás, reszelés, turmixolás

 

Szebenszki Erzsébet
dietetikus, okleveles népegészségügyi szakember (egészségfejlesztés) MSc
Dietetikai Szolgálat

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.