2019. Június 26. János, Pál nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A cisztás fibrózisról

A cystás fibrosis (CF) az egyik leggyakoribb öröklődő anyagcserebetegség. Egy olyan krónikus betegség, amelyben egy sejtfelszíni fehérje zavara miatt bizonyos mirigyek sűrű, tapadós váladékot termelnek. Ennek következtében üreges (cystás) és kötőszövetes (fibrosis) átalakulás következik be elsősorban a tüdőkben, a hasnyálmirigyben, illetve a férfi nemi szervekben.A cystás fibrosis (CF) az egyik leggyakoribb öröklődő anyagcserebetegség.


Egy olyan krónikus betegség, amelyben egy sejtfelszíni fehérje zavara miatt bizonyos mirigyek sűrű, tapadós váladékot termelnek. Ennek következtében üreges (cystás) és kötőszövetes (fibrosis) átalakulás következik be elsősorban a tüdőkben, a hasnyálmirigyben, illetve a férfi nemi szervekben. A betegségre a figyelmet legkorábban újszülöttkorban a béltartalom besűrűsödése miatti bélelzáródás hívhatja fel. Csecsemőkorban egyre feltűnőbb a növekedés elmaradása és az emésztetlen széklet gyakori jelentkezése. A tüdőben nehezen feloldható, sűrű váladék termelődik, ami elzárja a légutakat. A tapadós váladék elősegítheti a légúti bakteriális fertőzések kialakulását. Az ismétlődő tüdőgyulladások következtében nehézlégzés lép fel. Az esetek jelentős részében hasonló klinikai tünetekre derül fény a családban is. A tünetek mellett betegség további bizonyítéka a verejték emelkedett sótartalma és egy bizonyos gén károsodásának (mutációjának) jelenléte.

Labordiagnosztikai vizsgálati lehetőségek

A betegek állapotát klinikai központokban rendszeresen ellenőrizni kell, ami jelenleg radiológiai, légzésfunkciós, valamint mikrobiológiai vizsgálatokkal lehetséges. Ugyanakkor a gyulladásos folyamatok labordiagnosztikai tesztekkel történő követése napjainkban még nem megoldott. Különböző gyulladásos paraméterek vizsgálhatók pl. a C-reaktív protein (CRP) a szolubilis CD14, és egyes citokinek (pl. IL-1, IL-8), de ezek a vizsgálatok még nem váltak a rutin labordiagnosztika részévé. Új lehetőségként felmerült a HE4 fehérje meghatározása is. Ezért megvizsgáltuk a cystas fibrosisos betegek vérmintáit, akikben a HE4 szintek jelentősen magasabbak voltak, mint az egyéb tüdőbetegségben szenvedő betegeké. A HE4 szintek szorosan összefüggtek a betegség súlyosságával, illetve a verejték sókoncentrációival. Hasonló kapcsolatot találtunk a HE4 és a gyulladást jelző CRP értékek között is. A HE4 szint mérése a kezelés hatására javuló klinikai állapot követésére is alkalmasnak látszik, mivel a gyulladásos folyamatok visszaszorításával a magas HE4 szintek jelentősen csökkentek. A HE4 fehérje meghatározása tehát a cystas fibrosisos betegeknél új laborparaméterként szolgálhat a gyulladásos folyamatok kimutatására és követésére. A klinikai állapot és az eredményeink összefüggéseit további betegek bevonásával tervezzük megerősíteni.

Terápia

A cystas fibrosis jelenleg nem gyógyítható, de eredménnyel kezelhető betegség. A fertőzések hatékony megszüntetése kulcsfontosságú, és hozzájárul a betegek életminőségének javulásához, az élettartam növekedéséhez. A betegség kezelése rendkívül összetett: a szokványosnál hosszabb ideig adott, magasabb dózisú antibiotikumokat, oxigént, hörgőtágítókat, gyulladáscsökkentő szereket és váladékoldókat foglal magába.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kutatáshoz a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0045. azonosító számú projekt is hozzájárult az eszközök beszerzésének támogatásával.

Dr. Nagy Béla
adjunktus
Laboratóriumi Medicina Intézet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.