2021. Április 22. Csilla, Noémi nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Gyulladást okozhat a fogászati góc

Legtöbben csak akkor mennek fogorvoshoz, ha fájdalmaik vannak, vagy ha azt szeretnék, hogy a fogaik szebben mutassanak. Pedig a rossz fog, a szájüregben tartósan fennálló gyulladások más szervek megbetegedéseit okozhatják


Előfordulhat, hogy a betegségünk nem akar meggyógyulni, vagy az átmeneti gyógyulást követően panaszaink újból megjelennek. Ilyen esetben az orvosok a betegség kiváltó okaként a szervezetben megbújó gócot is feltételezik. A gócbetegség olyan kórfolyamat, amely során egy adott szerv vagy egy szervrendszer gyulladásos eredetű megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján, másodlagos betegség kialakulását idézi elő. A betegséget kivál-tó idült (krónikus) gyulladást nevezzük gócnak. A góc általában tünetszegény, ahonnan a különböző baktériumok, és azok toxinjai a vér és nyirokkeringés útján jutnak el a szervezet védekezésére kevésbé képes területeire és ott betegségeket okoznak.

Hajhullás, ízületi fájdalom, allergia

Szervezetünkben a leggyakrabban előforduló gócok, amelyek másodlagos megbetegedést válthatnak ki: a fogak, a mandulák, az arc és homloküreg, a középfül, a vakbél, a prosztata, a petefészek, az epehólyag idült gyulladása. Gócbetegség gyanúja merülhet fel az alábbi tünetek észlelésekor: foltos hajhullás, bőrproblémák (kiütések, ekcéma), ízületi fájdalmak, allergiák, bélgyulladások, stb.A fog eredetű gócok között szerepelhetnek: elhalt fogak, gyökérkezelt fogak (amelyeknél a gyökértömés nem megfelelő), gyökérkezelt fogak (amelyeknél a gyökértömés ugyan jónak mondható, de a gyökércsúcs körül krónikus gyulladás alakul ki), krónikus ínygyulladás (ilyenkor a fogfelszínén lévő lepedékben lévő baktériumok váltják ki és tartják fenn a gyulladást), krónikus fogágy gyulladás (ahol tasakok alakulnak ki, amely kiváló környezetet biztosít a gyulladást kiváltó baktériumok számára), visszamaradt foggyökér, állcsontban lévő előtörési tendenciát nem mutató fog (pl. bölcsesség fog). A szájüregi góc talaján kialakuló leggyakoribb szervi megbetegedések: szív és érrendszeri megbetegedések, sokízületi, kötőhártya- és krónikus vesegyulladás, májtályog, bőrbetegségek (foltos hajhullás, ekcéma, pikkelysömör) légzőszervi betegsé-gek (COPD, aspirációs pneumónia, tüdőtályog), emésztőrendszeri megbetegedés (gyomor és nyombélfekély, Crohn-betegség), idegrendszeri betegségek (agyhártyagyulladás, agytályog), valamint a koraszülés.

Góckutatás

Góc gyanúja esetén az orvos a beteget különböző szakrendelésekre küldi, ahol góckutatást végeznek: fogászat, fül-orr-gégészet, belgyógyászat, nőgyógyászat, urológia. Amennyiben felmerül a fogászati góc gyanúja, akkor a fogazat és a szájüreg teljes vizsgálata szükséges. Röntgenvizsgálat is szükséges. Gócos fog esetében a kezelés során elsősorban a fog megmentésére törekednek, az eltávolítás mellett csak a végső esetben döntenek. Leggyakoribb megoldás a fog gyökérkezelése, de előfordul, hogy a korábban gyökérkezelt fog válik gócossá. Ilyenkor szóba jön a rossz gyökértömés cseréje vagy a gyökércsúcs eltávolítása. Az íny és a fogágy gyulladásánál fontos az íny alatti és feletti fogkő eltávolítása. A radikalitást meghatározza a személy alapbetegsége. Azokat a fogakat, melyek nem tudnak előtörni (bölcsesség fog, állcsontban maradt fog), és az állcsontok cisztás megbetegedéseit műtéti úton kell eltávolítani.

Gulyáné Jósvai Ildikó

fogászati szakassziszten

Fogorvosi Szolgálat

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.