2021. Április 22. Csilla, Noémi nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Mozgó, repkedő homályok

Az üvegtestnek finomka hibái. /Holt sze-memben a mikroszkópium/Is alig-alig fog-ja megtalálni. /Ó, nem veszélyesek, /És lehet tőlük látni!.../.../Jaj mit akarnak, mért jön-nek velem – /Végig, végig, végig az életen?! /Csak este, ha a lámpámat eloltom, /S őket a nagy rokon-sötétbe fojtom,/Csak akkor adnak pihenőt nekem.”(Reményik Sándor: A belülvalók árnyéka – részlet)

 


Mozgó, repkedő homályokat élete folyamán rövidebb-hosszabb ideig mindenki lát, ahogy a költő is megénekli. Az esetek többségében ez ártalmatlan dolog, de bizonyos panaszok, tünetek esetén azonnal szemorvoshoz kell fordulni.

Az üvegtest anatómiája

Az üvegtest a szem belsejét kitöltő, optikailag tiszta, átlátszó anyag, amely a szem térfogatának kétharmad részét adja. Szerkezetét kollagén rostok és hyaluronsav alkotják. Az utóbbi nagy mennyiségű vizet képes megkötni, amely az üvegtesti tér 98 százalékát teszi ki. Ez a kötött víz kocsonyás, ún. gél állapotú egy egészséges fiatal egyén szemében.

Életkorral járó változások

Az életkor előrehaladtával alapvető szerkezeti és biokémiai változások mennek végbe az üvegtestben. Míg a legtöbb emlős üvegtestje az élet folyamán alig változik, addig az emberé az öregedéssel együtt fokozatosan felhígul. A korral együtt a gélállomány térfogata csökken, ezzel párhuzamosan nő a folyékony üvegtest aránya. Az üvegtest részben vagy teljesen leválik a látóhártyáról (retináról, lásd az ábrát), a gélállomány összeesik, átalakul ún. szol állagúvá. A folyamat hasonló a bőr öregedéséhez, lásd a csecsemő és az idős ember bőré-nek feszességét. Ebben az összeesett üvegtestben az összecsapzódott rostok jelennek meg a látómezőben, mint úszkáló, repkedő homályok. A szem mozgatásakor, oldalra tekintéskor ezek a tünetek fokozódhatnak. Ez az elváltozás ártalmatlan. A látóhártya betegségeiHa azonban a gélállományú üvegtest zsugorodása, leválása a retináról nem történik meg tel-jesen, az állandó üvegtesti vongáló hatás a látóhártyán szakadásokat, majd a látóhártya leválását okozhatja. Ilyenkor a panaszok is fokozódnak, az úszkáló homályok érzékeléséhez villám-, illet-ve szikralátás társulhat. Ha a retinaleválás bekövetkezik, a beteg úgy érzi, mintha függöny ereszkedne a szemére, látótérkiesés, majd látásvesztés alakul ki. Ezekben az esetekben azonnal szemorvoshoz kell fordulni, aki megvizsgálja az üvegtestet és a retinát.

Vizsgálat

Az üvegtestben előforduló homályok szemtükörrel történő átvilágítással megláthatók. Igényes vizsgálat réslámpa segítségével különböző kontakt- és nemkontakt-lencséken keresztül végezhető. Nagyobb, durvább homályok, a homályok mögötti esetleges retinaleválások, vérzések ultra-hanggal lokalizálhatók. Ha a páciens a már említett furcsa fényfelvillanásokat érzékeli, a retinát tágított pupilla mellett gondosan körbe kell vizsgálni retinaszakadás keresése vagy kizárása céljából.

Kezelés

Bár a betegek a kezdeti tüneteket nagyon zavarónak tartják, ha nincs ideghártya-szakadás, terápia nem szükséges, a fentiekből következően nem is lehetséges. Az üvegtestben nincsenek erek, a gyógyszerek nem jutnak a belsejébe. A homályok helye változik, végül általában elkerülnek az éleslátás területéről, végleg leülepszenek a szem bel-sejében, ezzel a mozgó pontok látása megszűnik. Más a helyzet, ha ideghártya-szakadás alakult ki. Ilyenkor a szakadást lézergócokkal zárjuk körbe, megakadályozva ezzel az ideghártya leválását. Természetesen, ha látóhártya-leválás is bekövetkezik, műtéti beavatkozás szükséges.

Dr. Módis László

egyetemi tanár

Szemészeti Tanszék

 

 

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.