| Akadálymentes verzió |
 |
| Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa |
|
| Díszdoktori előadás |
|
Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion” |
|
| Magyar Nemzeti Szívalapítvány |
|
|
Tisztelt Látogatóink!
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.
A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.
A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.
Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető |
|
<< előző oldal
|
A szívinfarktus hátterében leggyakrabban a szívet ellátó koszorúerek falában évek, évtizedek alatt képződő zsíros felrakódások (ún. plakkok) állnak, melyek megrepedése során az eret elzáró vérrög képződés folyamata indul meg. A vérrög akár teljesen elzárhat egy adott érszakaszt, a vérellátás megszűnésével pedig az érintett szívizom terület elhalása következhet be. Az infarktus kezdetén leggyakrabban hirtelen kialakuló, típusos klinikai tünetek jelentkeznek, tartós nyomó, szorító, feszítő fájdalom érzése a mellkasban, ill. a szegycsont mögött. Ez akár a hasba, hátba, nyakba, állba vagy vállakba, felkar-ba, kézbe, ujjakba sugározhat. A tüneteket verejtékezés, nehézlégzés, hányinger, hányás, halálfélelem kísérheti. Bizonyos esetekben kialakulhat lassú szívverés, vagy épp az életet veszélyeztető, eszméletlenséget okozó szívritmuszavar. A betegség kezelésében kulcsfontosságú az idő, akár perceknek is jelentősége lehet. Minél korábban kezdődik a szívinfarktus szakszerű ellátása, annál nagyobb valószínűséggel csökkenthető a szívizomsérülés nagysága. Így a legfontosabb, hogy a beteg minél előbb az infarktus ellátására felkészült kardiológiai centrumba kerüljön. A fenti panaszok esetén haladéktalanul értesíteni kell a mentőszolgálatot. A kardiológiai centrumban szívkatéteres eljárás során az infarktusért felelős ér vagy erek meg-nyitása történik. Így érhető el az érintett szívizom terület vérellátásnak a helyreállítása. Egy infarktuson átesett beteg kockázata újabb ko szorúér-katasztrófa kialakulására változatlanul magas, annak ellenére is, ha a beteget rövid időn belül elláttuk. Nagy jelentősége van az infarktust kö vető komplex másodlagos megelőzésnek, azaz életmódbeli változtatásoknak, gyógyszeres kezelésnek, rendszeres orvosi ellenőrzésnek. Az életmódbeli változtatások részben a rizikótényezők csökkentését, ill. megszüntetését jelentik: a dohányzás elhagyása, rendszeres testmozgás a kardiális kondíció javítása és megtartása érdekében zsírszegény mediterrán diéta vezetése és az ideális testtömeg elérése.
Dr. Szabó Gábor Tamás
tanársegéd
Kardiológiai Klinika
|
|
| |
|
|
|
