2020. Július 02. Ottó nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Előző évek anyaga

Dr. Rudas László

ST-elevációval járó akut myocardialis infarktus ellátása a sürgősségi és a korai kórházi észlelés időszakában
Dr. Rudas László (Szeged)

Az AMI kezelésében áttörő változást hozott a szisztémás thrombolysis és a primer perkután transluminalis angioplastica megjelenése. Az új vezérfonalak egyik fő törekvése, hogy az ST-elevációval járó infarktus (STEMI) prehospitalis és korai kórházi ellátásának rugalmas, párhuzamos alternatíváit fogalmazzák meg, melyek lehetővé teszik, hogy a legkülönbözőbb feltételek mellett jelentkező betegek kapjanak optimális ellátást.
Jelen összefoglalóm kiindulási alapjaként az Európai Kardiológus Társaság által 2003-ban (1), valamint az Amerikai Kardiológus Kollégium és az Amerikai Szívtársaság által (American College of Cardiology - ACC és American Heart Association - AHA) 2004-ben kibocsátott STEMI ajánlásait (2) vettem figyelembe. Ugyancsak utalok az Amerikai  Mellkas Specialisták Kollégiumának (American College of Chest Physicians-ACCP) antithrombotikus és thrombolytikus kezelésre vonatkozó, 2004-ben kiadott ajánlására. (3) 
A következő terminológiát használom:
Javasolt: egyetértés van abban, hogy a beavatkozást el kell végezni;
Javasolható: az adatok és vélemények többsége a beavatkozás mellett szól.

Sürgősségi Ellátás

Az első észlelő szerepe

A sürgősségi ellátást döntően meghatározza, ki az első észlelő. A háziorvos lehetőségei limitáltak, s hazánkban még az is gyakori, hogy a beteg "saját lábán" keresi fel a sürgősségi ambulanciát. Leghelyesebb, ha az első "orvosi kontaktus" időpontjának a 12 elvezetéses EKG elkészítésére felkészült mentő érkezését, illetve spontán jelentkező betegnél az ambulanciára érkezés időpontját tekintjük. Az első reperfúziós beavatkozásra felkészült kontaktus időpontját ugyancsak meg kell határoznunk, mert a későbbiekben megadott időablakok értelmezéséhez ez is szükséges.

A reperfúziós kezelésre felkészült egységek a következők lehetnek:
-        Prehospitális thrombolysisre felkészült, annak személyi és tárgyi feltételeivel rendelkező mentő egység.
Személyi feltételek: Orvos, vagy speciálisan képzett, thrombolysis végzésére a mentőszolgálat által feljogosított mentőtiszt.
Tárgyi feltételek: 12 elvezetéses EKG, defibrillátor, az újraélesztés egyéb eszközei.

-        Kórházi thrombolysisre felkészült sürgősségi ambulancia/coronaria őrző.

-        Percutan intervencióra felkészült katéteres laboratórium.

Sürgősségi teendők a prehospitális szakban

 

Valamennyi mentőegység számára javasolt diagnosztikus tevékenység:

  1. Célzott anamnézisfelvétel. A terápia és a szállítási utak megválasztását elősegítendő javasolt a három lépcsős "csekk-lista" használata (1. táblázat). Fizikális vizsgálat

  2. 12 elvezetéses EKG


 

        1. táblázat. Három lépcsős ST-elevatios myocardialis infarctus csekk-lista 

 


Valamennyi mentőegység számára javasolt terápás tevékenység:

- 250-325 mg nem intestinosolvens aszpirin elrágása, ha a beteg korábban nem szedett aszpirint és a mentő érkezéséig még nem kapta meg.

A szállítási utak megválasztása

Hazánkban a mentőegységek felkészültsége, rendelkezésre állása, a szívkatéteres laboratóriumok hozzáférhetősége nagy regionális különbségeket mutat. Szükségszerű. hogy a vezérfonalak szellemében, annak kiegészítésére, a mentőszolgálat, a regionális kórházak és a helyi kardiológiai (szívkatéteres) központ konszenzusa alapján olyan regionális ellátási algoritmusok készüljenek, melyek minden résztvevő feladatát és kompetenciáját definiálják. A szállítás olyan kulcskérdés, mely csak egy-egy régión belüli közmegegyezésen alapulhat, hiszen a szállítás iránya és módja eleve meghatározza a lehetséges reperfúziós terápiát.
A következő szempontok figyelembevételét javaslom:

  1. Prehospitális thrombolysis csak az előzőekben vázolt személyi és tárgyi feltételek esetében végezhető, amennyiben az a thrombolysisre felkészült mentőegység érkezésétől számított 30 percen belül megkezdhető. A prehospitális thrombolysis leginkább azon esetekben tűnik józan választásnak, amikor a várható szállítási idő 60 percnél hosszabb.

  2. Amennyiben a mentőegység thrombolysisre nem készült fel, úgy szállítsa a beteget a területileg illetékes kórházba, ahol a érkezésüktől számítva 30 percen belül megkezdik a thrombolysist.

  3. Az, hogy a thrombolysisre fel nem készült mentő egység a beteget a területi kórház helyett a regionális szívkatéteres központba szállítsa, csak olyan esetekben jön szóba, amikor a mentő kiérkezéstől a katéteres ballon felfújásáig eltelt idő nem haladja meg a 90 percet.

  4. Azon 75 év alatti betegeket, akik infarctusuk szövődményeként kardiogén sokk állapotába kerülnek, primér vagy szekunder transzport révén kardiológiai központba kell szállítani, amennyiben ott a mechanikus reperfúzió a sokk kezdetétől számított 18 órán belül megkísérelhető. Javasolható ennek az indikációnak a kiterjesztése a 75 év feletti korcsoportra is.

  5. Egyéb nagy rizikójú betegek, például a súlyos pangásos szívelégtelenségben szenvedők szekunder transzportja olyan feltételek mellett ideális, melyek lehetővé teszik, hogy a szállítás az első kórházba érkezést követő 30 percen belül megkezdődjön.

  6. Azokat a betegeket, akiknél a thrombolysis kontraindikált, PCI-re felkészült intézet felé kell irányítani közvetlen vagy interhospitális transzporttal.

  7. Az interhospitális transzport olyan betegeknél, akiknél nincs a thrombolysisnek ellenjavallata, csak abban az esetben javasolható, amennyiben a helyi thrombolysis kezdetének várható időpontja és a katéteres laboratóriumban az első ballonfelfújás időpontja közt eltelt idő nem haladja meg a 60 percet. Ezt az elvet módosíthatja a 3 órán belül illetve azon túl jelentkező betegek kezelésében alkalmazható differenciált megközelítés, melyre a későbbiekben részletesen visszatérek.

 

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a kórházak közti (secunder) transzport teljes szállítási ideje nem azonos az országúton töltött idővel, valójában a mentők értesítésétől a betegátadásig terjed!

Teendők a sürgősségi ambulancián/coronaria őrzőben

A tartós mellkasi fájdalommal (≥20 perc) és ST-elevációval (illetve thrombolysist indikáló egyéb EKG jellel) jelentkező betegnél további diagnosztikus tevékenységre nincs szükség a kezelés megkezdéséhez. Biomarker-meghatározás a sürgős terápiás beavatkozásokat nem késleltetheti.

Kezelés
A fájdalomcsillapítás elsődleges fontosságú. A fokozott szimpatikus aktivitás miatt erre a célra iv. morfin javasolható kis adagban (2-4 mg alkalmanként), többször ismételve a fájdalom megszűnéséig. A hazai mentőszolgálat gyakorlatában a morfint megfelelő dózisú Dolargan helyettesítheti.

Oxigénterápia: nazális szondán 2-4 l/perc (elsősorban <90% SaO2 esetén)

Iv. nitroglicerin az ischaemiás fájdalom megszüntetésére, a hypertensio kontrollálására és a pulmonalis pangás csökkentésére javasolható. Ügyeljünk a kontraindikációkra (90 Hgmm alatti, vagy >30 Hgmm-rel csökkenő systolés nyomás, 50/min alatti-, vagy 100/min feletti pulzus, valamint jobb kamrai infarctus gyanúja)
Az orális béta-blokkoló kezelést amennyiben kontraindikációja nincs a reperfúziós kezelés tényétől, és annak formájától függetlenül, azonnal meg kell kezdeni
Aszpirin (Ellenőrizni! Amennyiben még nem kapott a beteg, pótolni!)
Szívmegállás esetén az ajánlások szerinti reanimáció végzendő.

KORAI ELLÁTÁS - REPERFÚZIÓ
Az ST-elevációval érkező akut coronaria szindrómás betegnél az okkludált ér megnyitása és a szöveti perfúzió helyreállítása két módszerel lehetséges: gyógyszeres vagy mechanikus úton.

Thrombolysis
Ismeretes, hogy thrombolysissel a tünetek kezdetétől számítva az első 6 órában 1000 betegből 30, 7 - 12 óráig 20 élet menthető meg. 12 órán túl a thrombolysis hasznosságát objektív adat nem támasztja alá. Az első 60 perc ("the golden hour") különösen fontos, ekkor 65 betegélet menthető meg a gyors vérrögoldó kezeléssel.

Abszolút kontraindikációk:

  • Stroke (haemorrhagiás, ismeretlen eredetű és idejű)

  • Ishcaemiás stroke 3 hónapon belül, (kivéve a 3 órán belüli acut ischaemiás stroke)

  • Agyi sérülés, ismert strukturális cerebralis ér-malformáció, vagy neoplazma

  • Közelmúltban (3 hónapon belül) nagyobb trauma, műtét, fejsérülés

  • Aktív gastrointestinalis vérzés

  • Ismert vérzékenység

  • Aortadissectio gyanúja

Relatív kontraindikációk:

  • anamnesztikus stroke 3 hónapon túl

  • Súlyos, nem kontrollált hipertónia (> 180/110 Hgmm)

  • Antikoaguláns szedése (minél magasabb az INR, annál nagyobb a vérzésveszély)

  • Súlyos trauma, nagyobb sebészeti műtét (2-3 héten belül)

  • Terhesség, gyermekágy szülés után l hétig

  • Sérülést okozó resuscitatio

  • Nem komprimálható ér punkciója történt

  • Súlyos májbetegség

  • Infektív endocarditis

  • Aktív fekély, 2-4 héten belüli belszervi vérzés

  • Ismételt sztreptokináz- (SK-) kezelés.

A 75 év feletti életkor nem képez kontraindikációt.

A thrombolysis klinikai indikációi
Javasolt:

  • A myocardium ischaemia tünetei (a fájdalom kezdete 12 órán belüli)

  • ST-elevaáció >1 mm legalább 2 összetartozó EKG elvezetésben

  • Korábban nem ismert bal Tawara-szár-blokk (LBBB)

Javasolható:

  • ST-eleváció és még fennálló ischaemiás fájdalom, akkokr is, ha a kezelés megkezdéséig eltelt idő >12 óra.

  • A panaszok kezdetétől számított 12 órán belül, amennyiben a 12 elvezetéses EKG valódi poszterior infarktust bizonyít.

Nem javasolt:

  • ST-eleváció, a kezelésig eltelt idő >24 óra, a fájdalom megszűnt

  • Csak ST depressio.

A reokklúzió kivédésére rutinszerű heparin adás SK után nem ajánlható, az életkilátások javítására nincs bizonyíték. A heparin a thromboemboliás profilaxis szempontjai alapján alkalmazandó. A szöveti plazminogén aktivátorral (tPA-val) együtt adott iv. heparin hatékonyabb, mint a sc. adott heparin. LMWH (enoxaparin vagy dalteparin) hatékonyabb, mint a nem-frakcionált heparin (lásd 3. táplázat).

Fibrinolitikus szerek összehasonlítása
A GUSTO-I vizsgálatban a tPA a jelenleg is használt adagolási sémával 1% abszolút (14% relatív) mortalitási haszonnal járt a SK-val szemben. A stroke-rizikó tPA esetén nagyobb, főleg időseknél. A kockázat/előny arány egyéni mérlegelést kíván, a szerek alkalmazása a hozzáférhetőségen is múlik. Reinfarktus esetén - ha a beteg már SK-kezelésben részesült, vagy SK-allergiás - tPA adása indokolt. A tPA kétségkívül drágább szer. Költséghatékonysága korai prezentációjú, nagy kiterjedésű szívizom károsodás esetén, az intracranialis vérzés szempontjából kis kockázatú csoportban a legkedvezőbb. (2). Az infarctus első óráiban a SK is választható, gazdasági szempontokat is figyelembe véve elfogadható. Az ajánlások e kérdésben nem egységesek; tény, hogy az ACCP 2004-es ajánlása szerint amennyiben STEMI-ben 6 órán belül thrombolysisre kerül sor; tPA vagy tenecteplase a preferált szer (3). Hosszabb időablak (6-12 óra) esetén előnyösebb a tPA adása, ekkor azonban már a thrombolysis általában kisebb hatékonyságú beavatkozás. 12 óra után csak akkor alkalmazzunk thrombolysist, ha folyamatosan fennálló ischaemia észlehető. Reokklúzióra utaló klinikai kép esetén a nem immunogén plazminogén aktivátor újra adása javasolható, ha a mechanikai reperfúzió nem hozzáférhető. A thrombolyticus szerek egyedi jellegzetességeit és az adjuváns kezelést a MKT 2004-es vezérfonala alapján reprodukálom (2. és 3. táblázat) (5).

A fibrinolízis és az időfaktor
Az elzáródott koszorúér területén a szívizom elhalás az idő függvényében zajlik le, s 4-6 óra elteltével myocardium mentésre már kicsi az esély. Ehhez társul az a jelenség, hogy a thrombolyticumok rögoldó képessége az idő múlásával csökken, ezért különösen korai használatuk előnyös. Az infarctus első két órájában adott thrombolyticus szer esetenként abortálhatja az infarctust, de mindenképpen drámaian csökkenti a mortalitást.

  1. táblázat Különböző thrombolyticumok alkalmazása és adjuváns terápia

 

 

Kezdeti kezelés

Antitrombin-kiegészítő kezelés

Sepcifikus kontraindikációk

Sztreptokonáz (SK)

1,5 millió egység, 100 ml 5 % dextróz vagy 0,9 % fiziológiás só 30-60 perc alatt

Semmi vagy iv. heparin 24-48 órán át

Előző SK vagy anisztrepláz

Altepláz (tPA)

15 mg iv. bolusz 0,75 mg/kg 30 perc alatt, majd 0,5 mg/kg iv. 60 perc alatt Maximális teljes dózis 100 mg

iv. heparin 24-48 órán át

 

Tenektepláz (TNK-tPA)

iv. bolusz,
30 mg, ha <60 kg
35 mg, ha 60-70 kg 40 mg, ha 70-80 kg 45 mg, ha 80-90 kg 50 mg, ha ≥90 kg

iv. heparin 24-48 órán át vagy enoxaparin max. 7 napon át

 


3. táblázat: Az antitrombin adjuváns terápia adagolása

Heparin

iv. bolusz: 60 E/kg, maximum 4000 E
iv. insúzió: 12 E/kg/h 24-48 órán át, maximum 1000 E/h
Cél aPTT: 50-70 ms
APTT-monitozozás 3, 6, 12, 24 órával a kezelés kezdete után

Enoxaparin

30 mg iv. bolus, majd l mg/kg sc. 12 óránként ismételve távozásig vagy revascularisatióig (max 7 nap)

Perkután coronariaintervenció (PCI)

A PCI az infarktus korai szakában primer PCI-re és rescue PCI-re osztható. Ez utóbbi esetében a perkután intervenció a sikertelen fibrinolízist követi.
A primér PCI definíció szerint angioplastica és/vagy stentimplantáció, amit nem előzött meg fibrinolitikus kezelés. E módszer alkalmazásánál alacsonyabb a halálozás (nagyobb a reperfúziós arány, kevesebb az agyi szövődmény), ezért késedelem mentes hozzáférhetőség esetén ez az elsődlegesen választandó kezelés.

A PCI és az időfaktor
A thrombolyticus szerekkel szemben a mechanikus eszközök képessége az elzárt ér kinyitására az idő múlásával nem csökken. Az ér elzáródása és kinyitása közt eltelt idő azonban itt is összefügg a szívizom elhalással és a mortalitással. A késlekedés PCI esetén is rontja az esélyeket, s becslések szerint 1 órányi késéssel a fibrin specifikus thrombolyticus szerekkel szemben mutatott mortalitási haszon elenyészhet (2).

A PCI klinikai indikációi

Javasolt:

  • A primér PCI indikációja megegyezik a thrombolysisével (12 órán belüli fájdalom >1 mm ST-elevációval legalább 2 összetartozó EKG elvezetésben, illetve korábban nem ismert bal Tawara-szár-blokkal, vagy valódi poszterior infarctus EKG jeleivel), amennyiben a beavatkozás az első orvosi kontaktustól számított 90 percen belül elvégezhető.

A beavatkozás feltételei:

  1. tapasztalt operatőr (évente >75 beavatkozást végez)

  2. gyakorlott asszisztensekkel, nagy forgalmú laboratóriumban (évi 200 PCI, melyből legkevesebb 36 STEMI kezelésére végzett primér PCI)

  3. szívsebészeti háttér rendelkezésre áll

  4. Azon betegeknél, akiknél a thrombolysis kontraindikált a legrövidebb időn belül PCI végzendő.

  • 75 évnél fiatalabb ST-elevációs (bal-szár-blokkos) beteg kezelésében amennyiben az infarctus kezdetétől számított 36 órán belül kardiogén sokk jelentkezik, és a katéteres intervenció a sokk kezdetétől számított 18 órán belül kivitelezheő, PCI javasolt.

  • Azon betegek akik STEMI szövőményeként szívelégtelenség / ttüdőoedema állapotába kerülnek a panaszok kezdetétől számított 12 órán belül a PCI a választandó módszer.

Javasolható:

  • A sokkos betegekre vonatkozó ajánlás kiterjesztése a 75 év feletti korcsoportra

  • Az időablak kiterjesztése 12-24 órára súlyos pangásos szívelégtelenség, haemodynamikai, vagy elektromos instabilitás, illetve perzisztáló ischaemiás tünetek esetén.

  • Regionális algoritmusok alapján elfogadható a primér PCI a "javasolt" csoportban felsorolt indikációkkal olyan laboratóriumokban is, melyek a korábban megadott feltételek többségének megfelelnek, azonban nem áll rendelkezésükre szívsebészeti háttér a helyszínen. A működés feltétele a közeli intervenciós centrummal való szoros együttműködés, s olyan mentőszállítás, mely a haemodynamikai támogatást is lehetővé teszi.

A reperfúziós terápia megválasztása 3 órán belül és azon túl jelentkező betegeknél.

Az a tény, hogy a thrombolyticus szerek hatékonysága körülbelül 3 órával a panaszok kezdete után jelentősen csökken, lehetővé teszi, hogy a fentiekben összefoglalt gyógyszeres és eszközös reperfúziós eljárások közt rugalmasabban válasszunk. Az első 2-3 órában jelentkező betegeknél a megadott időablakokat valóban az elfogadható késlekedés felső határának kell tekinteni, ez az a csoport, ahol a prehospitalis thrombolysist is feltétlen mérlegelni kell. Amennyiben a beteg ebben a periódusban PCI lehetőséggel nem rendelkező kórházba kerül, úgy ott kontraindikáció hiányában azonnali thrombolysis a választandó kezelés. Késői (3 órán túli) jelentkezés esetén már gondolhatunk arra, hogy a beteget átszállítsuk egy katéteres laboratóriummal rendelkező centrumba. Ekkor már nem vesszük annyira szigorúan az első orvosi kontaktus és a ballonfelfújás közti 90 perces, illetve az esetleges thrombolysis és a ballonfelfújás közti 60 perces időablakot. Késői jelentkezés esetén a szállításra fordítható idő nyújtható. Hogy ez a "nyújtás" meddig terjedhet, arra nézve nincs általánosan elfogadott szabály. A tényleges gyakorlatot tükröző NRMI 4 adatbázis szerint napjainkban az Egysült Államokban a helyben felvett, és kórházak közt szállított betegek első észleléstől a ballon felfújásig terjedő késésében átlagosan 70 perc a különbség (4). Hazánkban a mentőszolgálat és a katéteres centrumok túlterheltségéről sem feledkezhetünk meg. A betegek ötletszerű kezelése mindenképp kerülendő. Az egyes régiókban a ténylegesen ellenőrzött szállítási időkön alapuló, helyileg megfogalmazásra kerülő konszenzuson alapuló írott működési algoritmusok szabályozhatják a kérdést.

Rescue PCI
Szívizommentő beavatkozás nagy infarktusban végzett sikertelen thrombolysis után, perzisztáló ischaemiás fájdalom és ST-eleváció esetén. Javasolt 75 évnél fiatalabb betegeknél az infarctus első 36 órájában jelentkező sokk, illetve az infarctus első 12 órájában jelentkező szívelégtelenség, tüdőoedema esetén.

Facilitált PCI
A facilitált PCI-ről, más néven farmako-invazív stratégiáról olyan esetekben beszélünk, mikor egy gyógyszeres kezelést követően közvetlenül, tervszerűen végzünk intervenciót. A gyógyszeres rezsim magába foglalhatja a teljes vagy csökkentett (fél-) dózisú thromboliticumot, a GP IIb/IIIa blokkolót, illetve a csökkentett dózisú thrombolyticum és GP IIb/IIIa blokkoló kombinációkat.

Facilitált PCI Javasolható:

  • Olyan nagy rizikójú betegeknél, akiknél a vérzésveszély csekély, s a PCI a kívánt időablakokon belül nem elérhető..

A fenti ajánlás elfogadó (megengedő) jellegű, egyértelmű javaslathoz további vizsgálatok eredményeit várjuk. A módszer hazánkban pontosan felmért igények, szállítási és ellátási kapacitások alapján megfogalmazott regionális algoritmusok alapján működtethető.
Egyes katéteres laboratóriumban, a helyi protokolloknak megfelelően, közvetlenül STEMI-s betegek intervenciója előtt, vagy intervenció során indítják a GP IIb/IIIa blokkolót. Ilyenkor a kezelés már nem az "ídőnyerést" szolgálja, s alkalmazása a laboratóriumok helyi hatáskörébe tartozik.

CABG
AMI-ban a CABG indikációja korlátozott. Javasolható sikertelen PCI vagy PCI közben bekövetkező coronariaokklúzió vagy PCI-re alkalmatlan betegeknél vagy sokkban.

Reperfúziós kezelési ajánlások összefoglalása

Repefúziós terápia indikált minden betegnél a mellkasi fájdalom kezdete után 12 órán belül ST-elevációval vagy feltételezhető új balszár-blokkal

Primer PCI

  • Első vonalbeli kezelés, ha gyakorlott team által az első orvosi vizsgálattól számított 90 percen belül megtörténik

  • Indikált sokk esetén és akkor, ha a thrombolysis ellenjavallt

Rescue PCI
Sikertelen thrombolysis után, ha az infarktus nagy kiterjedésű, illetve sokkal, vagy szívelégtelenséggel jár.

Fibrinolitikus kezelés

  • Kontraindikáció hiányában vagy ha primer PCI-re nincs lehetőség az első orvosi kontaktustól számított 90 percen belül gyakorlott team által, a farmakológiai reperfúziót minél előbb meg kell kezdeni

  • A fibrinolitikum megválasztása függ az egyéni kockázat/haszon aránytól, elérhetőségtől és költségtől. Nagy kiterjedésű infarctussal korán jelentkező; intracraniális vérzés szempontjából egyébként kis kockázatú (fiatal) betegek esetén fibrinspecifikus szert (tenektepláz vagy altepláz) kell előnyben részesíteni

  • A prehospitális fibrinolízis megkezdése javasolt, ha a személyi és tárgyi feltételek adottak, a kiérkezéstől számított 30 percen belül a kezelés megkezdhető, és a várható szállítás meghaladja az egy órát.

  • Nem immunogén fibrinolitikumot kell adni reokklúzió esetén, ha a mechanikus reperfúzió lehetőségei nincsenek meg.

  • 250-325 mg nem intestinosolvens aszpirin elrágása, ha a beteg korábban nem szedett aszpirint

  • Heparin adandó aPTT-monitorozással altpeáz- és tenektepláz-adással.

  • SK-val a heparin csak választható

Irodalom

  1. Van de Werf F, Ardissino D, Bertin A et al. Management of acute myocardial infarction in patients presenting with ST-segment elevation. Task Force report. Eur Heart J 2003; 24:28-66.

2.   Antman EM, Anbe DT, Armstrong PW et al ACC/AHA guidelines for the management of patients with ST-elevation myocardial infarction: A report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines (Committee to revise the 1999 guidelines for the management of patients with acute myocardial infarction) 2004 www.acc.org/clinical/guidelines/stemi/index.pdf
3.   Menon V, Harrington RA, Hochman JS et al. Thrombolysis and adjunctive therapy in acute myocardial infarction. The seventh ACCP conference on antithrombotic and thrombolytic therapy. Chest 2004;126:549S-577S.
4.   Gibson CM NRMI and current treatment patterns for ST-elevation myocardial infarction.
Am Heart J 2004;148:S29-S33.

  1. Czuriga I, Duray G, Halmai L és mtsai. ST-elevációval járó akut myocardialis infarktus. Kardiológiai Szakmai Kollégium 2004. Kardiológiai Útmutató 2004/II, Medition Kiadó, Budapest 2004;62-79.

 









Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.