Dr. Kolozsvári Rudolf
64-szeletes szív CT - debreceni tapasztalatok
Dr. Kolozsvári Rudolf (Debrecen)
A Debreceni Egyetem egy évvel ezelőtt abban a szerencsés helyzetbe került, hogy telepítésre került egy világszínvonalú PET/CT berendezés, melynek része egy 64-szeletes CT is. Ez a technika a submilliméteres átmérőjű képleteket is képes ábrázolni, így lehetőséget adva egy újabb non-invazív diagnosztikai módszer alkalmazására, mellyel a coronariák átjárhatóságát térképezni lehet.
A technikai lehetőségeket kihasználva a fő vizsgálandó terület természetesen a coronariák lettek, de e mellett több, a szívvel és annak környezetével kapcsolatos paraméter is leírható az eszközzel. Meghatározhatók a szív morfológiai anomáliái, a bal kamra funkció, a pericardium és a vizsgálati nézetben található aorta szakasz elváltozásai. A felsoroltakat más modalitással is lehet vizsgálni (echocardiographia, MR, stb.) akár kisebb költséggel is, de a jelentős eltérések mindenféleképpen megemlíthetők a vizsgálat során.
A világon jelenleg kb. 2000 beteg bevonásával végeztek párhuzamosan coronaria CTA-t és invazív coronarographiát összehasonlítva a két diagnosztikai módszert. Az utóbbit véve referenciaként az 50%-nál nagyobb szűkületek tekintetében a CT szenzitivitása 86%, specificitása 96%, negatív prediktív értéke 97%, illetve pozitív prediktív értéke 83%. Ezen értékek a graftok esetében kedvezőbbek. A fenti paraméterekből egyértelműen látszik, hogy amennyiben a CT ép epicardiális ereket ábrázol, akkor további diagnosztikai beavatkozásra nincs szükség.
A coronaria CTA a stabil angina pectoris differenciáldiagnosztikájában juthat a legfontosabb szerephez, mint még egy utolsó non-invazív módszer a szívkatéterezés előtt. Jelenleg egyetemünkön két tanulmány folyik a szívizom vérellátásnak vizsgálatára. A COMPICS vizsgálatban a CT-vel kapott koszorúerek szűkületeit hasonlítjuk össze a párhuzamosan végzett invazív coronarographia eredményével. A SPECTA tanulmányba olyan betegek válogatunk, akiknek volt szívizom SPECT vizsgálata és elő vannak jegyezve coronarographiára, vizsgálva a SPECT és CTA együttes erejét a szignifikáns szűkületek diagnosztikájában. Jelenleg a tervezett 100-ból több mint 50 beteget vettünk be a tanulmányokba.
A coronaria CTA vizsgálatnak több feltétele van, melyek jelentősen módosíthatják a lelet minőségét. A legoptimálisabb beteg jellemzője, hogy a szív felett kevés a zsírszövet, a pulzus 65/min vagy annál kevesebb, aritmiamentes, illetve hogy az adatgyűjtés 12-16 másodperce alatt képes a levegővételt visszatartatni. Bármilyen aritmia, makacs szívfrekvencia, vagy a nem megfelelő együttműködés a páciens részéről jelentősen ronthatja a módszer hatékonyságát.
A stentek vizsgálata sarkalatos pontja a coronaria CTA-nak. Fantomokon végzett leképezések különböző típusú stenteket hol jobb, hol rosszabb minőségben ábrázolta. A mi tapasztalataink alapján a proximalis szakaszokba ültettet, legalább 2,0 mm átmérőjű stentek jól vizsgálhatóak, még a jelentős mozgást produkáló jobb coronariák esetében is.
A graftok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a nagyobb részük lényegében mozdulatlan, ezáltal a mozgási artefaktumok kevesebb százalékban okoznak nehézségeket. Az egyetlen problémát a graftokra helyezett klippek okozzák, melyek jelentős artefaktumot képezhetnek, de mint ahogy már fent jeleztük, több sikerrel kecsegtet vizsgálatuk, mint a natív ereké.
A vizsgálatot limitáló tényezők sajnos néhány esetben akár a vizsgálat terminációjához is vezethetnek. Megfontolandó a CT elvégezése, ha a natív képeken súlyos fokú meszesedés ábrázolódik, ha a ritmus nem szabályos, amennyiben a beteg együttműködése nem megfelelő, illetve ha béta-blokkoló adása szükséges, de valamilyen abszolút vagy relatív kontraindikáció miatt nem lehetséges. Amennyiben kontrasztanyag allergia ténye áll fenn, úgy csak megfelelő előkezelés és erősen indikált estekben javasolt a továbblépés. A pacemaker elektródák olyan mennyiségű artefaktumot hoznak létre, hogy a lényegében értékelhetetlenné válik a vizsgálat.
Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy egy optimális körülmények között végzett vizsgálat lényegében tökéletes képet ad a koszorúerek állapotáról, a graftok épségéről illetve a 2-3 mm-es stentek átjárhatóságáról. Feltételezzük, hogy a SPECT és a CTA együtt több információt fog adni annak tekintetében, hogy szükséges-e további invazív kivizsgálás, vagy a gyógyszeres terápia választandó. A következő évek egyik legfontosabb kutatási területe a plakkok vizsgálata lehet, különbséget téve a vulnerábilis, koleszterin-dús puha plakkok (mint az akut coronaria szindrómák legfőbb okozója), illetve a meszes, de stabil plakkok között.
|