2020. Szeptember 26. Jusztina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az alvászavar szív-érrendszeri betegséget okozhat

Az alvás, amely egy komplex és dinamikus fiziológiai folyamat, életünk kb. egyharmadát teszi ki. A különböző alvászavarok megzavarhatják a normális alvás fiziológiai folyamatát, és bizonyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethetnek.


Két alapvető alvászavarnak van meghatározó szerepe a kardiovaszkuláris rendszerre: a krónikus hosszú légzésszünetek kialakulásával létrejövő akadályozott (obstruktív) alvási apnoenak (obstructive sleep apnea, OSA) és a központi alvási apnoenak (central sleep apnea, CSA). Az apnoe akkor akadályozott (obstrukív) jellegű, ha zárt légutak ellenében végzett légzési erőfeszítés kíséri, ennek hiányában centrális apnoéról beszélünk. Apnoe esetén a légzésben 10 másodpercet meghaladó teljes szünet áll be.

Az OSA az életminőség romlásával és fokozott megbetegedési és halálozási kockázattal jár. Az epidemiológiai felmérések szerint kétszer-háromszor olyan gyakori a férfiak, mint a nők között, és gyakoribb az idősebbek (65 év felettiek) körében, mint a 30–64 éves népességnél. Egy populációs vizsgálatban a súlyos OSA az összhalálozás kockázatát háromszorosára növelte, míg a kezeletlen súlyos OSA betegek kardiovaszkuláris halálozása ötszöröse volt az OSA-ban nem szenvedőkkel összehasonlítva. Az OSA-betegek fokozott halálozási kockázata nagyrészt a megnövekedett kardiovaszkuláris kockázattal függ össze.

A folyamatban szerepet játszanak anatómia elváltozások: pl. megnövekedett lágy szájpad, nagy nyelv, nagy mandulák, mélyen álló nyelvcsont, kóros formájú állkapocs vagy felső állcsont, valamint egyes hajlamosító alkati és életmódbeli tényezők is: pl. elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás. A testsúly 10 százalékos növekedése pl. az OSA kialakulásának kockázatát hatszorosára növeli.

A közepesen súlyos és súlyos alvási apnoe elsőként választandó kezelési módja az életmód-változtatás mellett a pozitív légúti nyomású készülékkel (Continuous Positive Airway Pressure, CPAP) történő kezelés, amely a légutak nyitva tartásával nemcsak az alvás alatti légzészavart szünteti meg, hanem javítja a nappali tüneteket, a betegek életminőségét is, sőt a kardiovaszkuláris megbetegedést és halálozást is csökkenti.

Számos vizsgálat igazolta, hogy a kardiovaszkuláris betegségben szenvedők között az átlag népességhez képest, az OSA gyakrabban fordul elő. Magas vérnyomásos betegeknél az OSA előfordulását 30–83 százalékra becsülik, kezelésre nem szűnő magas vérnyomás esetén pedig ez az arány férfiaknál 96 százalék, nőknél 65 százalék. Az OSA előfordulása szívelégtelenségben 12–53 százalék, koszorúér betegségben 30-58 százalék, agyvérzés esetén 43–71 százalék.
A téma fontosságát jelzi, hogy a Debreceni Kardiológiai Napok külön referátumot szentel az OSA és a szívbetegségek kapcsolatának.

Prof. Dr. Czuriga István
c. egyetemi tanár
Kardiológiai Intézet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.