Baleseteket követően a sérültek otthoni, vagy munkahelyi első ellátása sokszor nem megfelelő. Mindez maradandó nyomokat hagyhat maga után, mely kihat a gyógyulási időre, a beteg lelkiállapotára, későbbi életvitelére, s önértékelésére. A legjobb orvosi ellátás is eredménytelenné válhat, amennyiben a helyszínre elsőként érkező elsősegélynyújtó nem teszi meg a szükséges lépéseket azonnal.

Teendők égési sérülés esetén

A fertőzések ellen elsődleges védelmet nyújtó bőr károsodását szakszerűen, késedelem nélkül kezelni kell. Az első lépés a kiváltó ok megszüntetése (pl. lángok oltása, áramtalanítás), továbbá a károsodás tovaterjedésének meggátlása, a mentők minél előbbi értesítése. Ehhez el kell távolítani a beteg égett testfelszínéről a ruházatot, de a bőrbe égett ruhát kitépni nem szabad. Le kell venni az összes ékszert (amik szoríthatnak), majd haladéktalanul meg kell kezdeni a sérült felület hűtését hideg, de nem jeges, körülbelül + 15 Celsius-fokos folyóvízzel 20-30 percen keresztül. A hűtés megakadályozza a hőhatás továbbterjedését, mérséklődik a szövetkárosodás és a fájdalom. Használhatók nagy hűtőkapacitású hűtőzselék is az égési felületre, vagy steril gézlapra, esetleg a sérülést borító ruházatra helyezve. Választhatjuk a hűtőzselével átitatott sterilen csomagolt kendőket is (orvosi hűtőgél). Vegyszer okozta sérülésnél a szennyezett ruházat eltávolításával le kell állítani a kémiai égést, majd a bő vizes öblítést akár 30 percen túl is folytatni kell. Sebhűtés közben a beteget melegen kell tartani. Az az égés következtében sérül a bőr hőszabályozó funkciója, így a nagy felszínű hűtés a beteg kihűlését is okozhatja, valamint a nem megfelelő hőmérsékletű hűtőközeg alkalmazása (pl. jégakku), akár lokális fagyási sérüléssel járhat. A sérültet nyugtassuk meg, többször, kevés folyadékkal (tea, szénsavmentes ital) itassuk. Nagyon fontos felmérni azt is, hogy az égési sérülésen kívül van-e más sérülése is? Ezáltal a légutak, a nyaki gerinc (stabilitás), a légzés, valamint a vérkeringés ellenőrzése is a lényeges tennivalók közé tartozik. Fontos az égési sérülés időpontjának és kialakulásának tisztázása, valamint annak az ellenőrzése, hogy van-e légúti érintettségre gyanú. Légúti égés lehetséges tünetei: megváltozott tudatszint, az arc-, a száj-és garatüreg égési sérülése, sípoló légzés, rekedtség, korom az orrlyukakban vagy a köpetben, kilégzési szörtyzörej, nyelési zavar, esetenként nyálcsepegés és nyálcsorgás. Ha fennáll az inhalációs sérülés gyanúja, azonnal hívni kell a szaksegítséget. A mentő kiérkezéséig a sérült nyaka körül lazítsuk meg ruházatát és kortyokban itassuk hideg vízzel.

Tiltólista

Jeges vizet használni hűtés céljából nem szabad. Tilos a köztudatban tévesen elterjedt tejfölös, zsiradékos pakolásokat használni, mivel azok tárolják a hőt és komoly fertőzésforrást jelentenek. Kivételt képez ez alól a napsütés okozta kis kiterjedésű elsőfokú napégés, amit a gyógyszertárakban erre a célra kapható készítményekkel kezelhetünk. Előnyösebb azonban ilyenkor is kikérni a szakorvos tanácsát. A hólyagokat nem szabad kinyomni, felnyitásuk nem steril körülmények között növeli a fertőzés kockázatát. A sebeket első ellátáskor ideiglenes kötéssel látjuk el, kenőcsöket nem alkalmazunk, s a már említett orvosi hűtőgéllel átitatott kendővel, vagy steril gézzel, esetleg tiszta, vasalt lepedővel fedjük.

Petricz Andrea Nikoletta
diplomás ápoló
Bőrgyógyászati Klinika
Égési Intenzív és Bőrsebészeti osztály