2020. Szeptember 22. Móricz nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Állj meg! Lélegezz normálisan! Gondolkodj! Cselekedj!

Hazánk a vízi balesetek terén előkelő helyet foglal el az európai statisztikákban. A lakosság elsősegély-ismerete a bajba jutottak esélyeit tovább csökkenti. Kevesen tudják, hogy a filmekben látott vízből mentési jelenetek többsége nem hogy hibás, de kifejezetten veszélyes.


Mint minden helyzetben, a vízben tartózkodásnál is a legfontosabb a baj megelőzése. Néhány alapszabályt saját és környezetünk érdekében be kell tartani. Mindig csak kijelölt helyen fürödjünk! Egyedül soha ne tartózkodjunk a vízben, legalább a parton legyen egy minket szemmel követő ismerős! Legyünk tisztában fizikai teljesítőképességünkkel! Felhevült testtel soha ne ugorjunk a vízbe! Viharjelzés esetén ne tartózkodjunk a vízben!

Ismeretlen vizek

A leggyakoribb veszélyt az ismeretlen vizek jelentik, illetve az oxigénhiány miatt fellépő izomgörcs. Ez hosszas vízben tartózkodás, megerőltetés, illetve hideg hatására léphet fel. A görcsoldásnál a megfeszült izmot nyújtani kell úgy, hogy ismételten megfeszítjük, majd ellazítjuk. Az önmentés nagyon fontos eleme, hogy megőrizzük nyugalmunkat. Vész esetén: Állj meg! Lélegezz normálisan! Gondolkodj! Cselekedj! Ha pánikba esünk, pulzusszámunk nő, több oxigént fogyasztunk, hamarabb kimerülünk. Más veszélyekre számíthatunk nyílt állóvízben, folyóvízben, és tengerben. Veszélyforrásként jelentkezhetnek a víz felületén nem látható akadályok: hínár, fatuskók, drótkötelek, halászhálók, bennhagyott karók... Az ismeretlen vizet mindig veszélyesnek kell tekintenünk. Sose ugorjunk bele, mert nem tudhatjuk, milyen veszélyek leselkedhetnek ránk a víz alatt. Ereszkedjünk a vízbe, vagy ha már muszáj ugranunk (pl. híd esetén), akkor csökkentsük az ugrási magasságot (a híd legalacsonyabb pontjáról ugrunk), illetve ugrási technikákkal (bombaugrás) óvjuk meg a fő életfunkciókat ellátó testrészeket (artériák, alhasi-, altáji testrészek). A nem kiépített megközelítésű vizeknél balesetek fordulhatnak elő, mint pl. a magas part leomlása, üvegtörmelékbe lépés. Az ilyen területeken tilos a fürdés! Ha ezt nem vennénk figyelembe, ne fürödjünk egyedül. Esős időben ne fürödjünk! A csapadék és a víz hőmérsékletének különbségéből, illetve az esőcseppek felcsapódásából adódóan pára képződik a víz feletti 30-40 cm-es rétegben (80-90 százalékos a levegő relatív páratartalma), melyet köznapi nevén vízporzásnak hívunk. A kevés oxigén miatt a vízben fürdőzőnél légszomj alakulhat ki. Ha ennek ellenére mégis bemegyünk a vízbe, csak rövid időre tegyük, lehetőleg csoportosan ússzunk, maradjunk mindvégig a part közelében, és próbáljuk meg fejünket minél magasabbra kitartani a vízből, onnan levegőt venni és igyekezni a part irányába.

Villámcsapás

Vízbe ritkán csap a villám, de a part menti fákat megtalálva a vízbe döntheti. Villámláskor minél hamarabb hagyjuk el a vízpartot. Állóvízben különböző áramlások lehetnek, amelyek létrejöhetnek a széljárás következtében, folyóvizek becsatlakozásánál, hőmérséklet-különbségekből adódóan, műtárgyak környezetében és kikötők közelében. Az áramlatokra jellemző, hogy míg hosszirányban akár több (esetenként több száz) kilométeresek is lehetnek, addig szélességük nem túl jelentős, ezért a legbiztonságosabban úgy tudunk belőlük kikerülni, ha az áramlás irányával merőlegesen úszunk arra, amerre a legközelebb jutunk biztonságos helyzetbe. A sarkantyúk a folyók folyásirányát és sebességét szabályozzák, mesterségesen kialakított vagy természetes módon. Lehetnek láthatók vagy víz alatt lévők. Jelentős vízmozgásra kell számítani környezetükben, ezért kerüljük el minél messzebb. Sebes sodrású vizekben sziklának vagy uszadéknak ütközhetünk, ezért ülő pozíciót kell felvennünk lábunkat előre kinyújtva, hogy az esetleges ütközésnél berugózva tompítani tudjuk a becsapódást.

Örvény

Az örvény általában sebes folyóvizekben, műtárgyak környezetében, illetve hajók által keletkezik. A forgótölcsér lefelé szűkül. Minél szélesebb a tölcsér, annál erősebb a sodrása, alul pedig gyenge. Ezért nagy levegőt veszünk és hagyjuk, hogy levigyen a meder aljára. A fenékre érve lábbal oldal irányba elrugaszkodva kiúszunk belőle. A forgóörvény lefolyó típusú nyílások környezetében alakul ki. Ilyen pl. kicsiben a kádban kialakuló örvény, nagyobb méretekben a duzzasztóművek közelében található. A szívóerő hatására a bajbajutott az alul lévő lefolyócső rácsán akad fent, innen menekülni pedig már szinte lehetetlen. Műtárgyak által kialakított forgó mozgás, azaz vízhenger, pl. duzzasztógátaknál a „mosógép”. A víz a duzzasztómű alvíz felőli oldalán nagy sebességgel kifelé vagy befelé forog. Kifelé forgó vízhenger esetében a víz mozgásának irányából adódóan egy erőteljes elrugaszkodással jó esély van a henger elhagyására. A befelé forgó vízhenger gyakorlott úszók számára is életveszélyes!

Dr. Kásmárky András
elnök
Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoport

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.