| Kardiovaszkuláris Kutatási Központ,
Debreceni Egyetem
(Nemzeti Kutatási Infrastruktúra)
A Kardiovaszkuláris Kutatási Központ a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézet, Klinikai Kutató Központ és Belgyógyászati Klinika hálózatba szervezett kutatási-fejlesztési egységeinek összessége Muszbek László akadémikus vezetésével. Az alábbi infrastruktúrák (független KI-ként is megjelntetve, itt rövid megnevezésként hivatkozva rájuk) tartoznak a Kardiovaszkuláris Kutatási Központba:
Klinikai Kutatóközpont (vezető: Muszbek László):
1. Öröklött és szerzett kardiovaszkuláris rizikófaktorok kutató laboratóriuma
2. Ritka thrombophiliák és haemorrhagiás diathesisek kutató laboratóriuma
3. Laboratóriumi diagnosztikai kutató és fejlesztő laboratórium
Kardiológiai Intézet (vezető: Édes István):
4. Vaszkuláris biológiai labor
5. Miokardiális kontraktilitás laboratórium
6. Kardiovaszkuláris Klinikai Kutatóközpont Nephrológiai Tanszék (vezető: Balla József):
7. Vaszkuláris biológiai kutató laboratórium
Az infrastruktúrák rövid bemutatása:
Az öröklött és szerzett kardiovaszkuláris rizikófaktorok kutatásában az elmúlt években tett erőfeszítéseink eredménye az új genetikai laboratórium felszerelése, mellyel megteremtettük a genetikai kardiovaszkuláris rizikófaktorok nagy létszámú populáción történő vizsgálatának alapfeltételeit.
A ritka thrombophiliák és haemorrhagiás diathesisek kutatása vonatkozásában 2007-ben megteremtettük a felületi plazmon rezonancián alapuló fehérje-fehérje kapcsolatok tanulmányozásának lehetőségeit BIACORE technikával. A mutációk hatásának vizsgálatára alkalmas hagyományos in vitro expressziós rendszerek mellett 2007-ben a sejtmentes fehérjeszintézist is bevezettük.
A Kardiológiai Intézet vaszkuláris biológiai laborjában az országban több helyen előforduló érgyűrű kontrakció mérő rendszert alkalmassá tettük a kontrakciós erő mérése mellett, azzal egy időben végezhető, preparált ér simaizomrétegében történõ intracelluláris Ca2+ koncentráció mérésre. Ezzel az országban egyedülálló infrastruktúra jött létre, melyet a magas vérnyomás hátterében álló Ca2+ érzékenység változások fiziológiásan kialakuló intracelluláris Ca2+ koncentrációk mellett közvetlenül meghatározhatóak. Ez a fejlesztés megalapozhatja a Ca2+ érzékenység csökkentésén alapuló terápiás támadáspontok azonosításának reális lehetőségét.
A Kardiológiai Intézet miokardiális kontraktilitás laboratóriumában egy, az országban egyedülálló műszeregyüttes került beállításra, mely alkalmas egyedi, izolált szívisejtek kontrakciós paramétereinek meghatározására. A legutóbbi fejlesztést 2008-ban végeztük a rendszeren, mikor alkalmassá tettük a felhasznált izomsejtek átmérőjének mérésére mind horizontális, mind vertikális síkban, ezzel pontosítva a kontrakciós erő mérése során szerezett adatokat.
A Kardiológiai Intézet Kardiológiai Klinikai Kutatóközpontjában elvégzett fejlesztések közül a legfrissebbek:
Klinikai kutatásunk során az utóbbi időben sikerült egy általánosan elfogadott modellt kidolgozni az őssejtkezelés lehetőségeire, humán miokardiális infarktust követően a kamrafunkció javítására: Gyöngyösi et al, Nat Clin Pract Cardiovasc Med. 2009, 6(1):70-81.
Tudományos hatás:
Fontos mindenekelőtt megemlíteni, hogy az itt bemutatott infrastruktúra önállóan is jelentős, stratégiaivá fejleszthető infrastruktúrák együttese, mely az adott infrastruktúrákat kezelő egységek közös cél érdekében tett erőfeszítéseinek az eredménye. A hálózatba belépő egységek a kardiovaszkuláris alap- és alkalmazott kutatások teljes vertikumát (molekuláris biológia, rizikótényezők, pathomechanizmus, állatmodellek, fiziológiai adatok, klinikai kezelések és gyógyszerkipróbálások) átfogják. A közös megjelenés elsődleges oka a hatékonyság. Így az ötlettől a betegágyig vezető út nemcsak biztosítva van, de elegendően rövid is a kutatók/ötletek számára. Az így együtt megjelenő tudományos potenciálról elmondhatjuk, hogy az elmúlt három évben a hét KI által publikált angol nyelvű közlemények száma meghaladta a 100-at, mely közlemények összesített impakt faktora több, mint 400 (a klinikai gyógyszerkipróbálások eredményeiről beszámoló közlemények nélkül).
Társadalmi hatás:
A kardiovaszkuláris betegségek a vezető halálok Magyarországon. Ezen a téren elért előrelépések nem csak a halálozás és a jeletős egészségkárosodás csökkenéséhez járulhatnak hozzá (társadalmi érdek), de az érintett betegek munkaképességének fenntartásában is elengedhetetlen (gazdasági érdek). Ezen kettős, gazdasági- és társadalmi cél elérése érdekében legalább három téren kell előrelépéseket tenni: (1) a rizikótényezőket azonosítnai és a betegség kialakulását megelőzni; (2) a pathomechanizmus pontosabb megértésével új terápiás lehetőségeket feltárni; (3) a kidolgozott gyógymódok hatásait magyar populáción ellenőrizni. Saját központunkban így létrehoztuk és integráltuk az alapkutatási- és klinikai kipróbálási/kutatási infrastruktúrát a beteg orientált kutatás érdekében.
Végül meg kell említenünk, hogy KI-jeink iránt már most is jelentős a vállalkozások érdeklődése. Ez megalapozza az itt vázolt Kutatási Infrastruktúra stratégiaivá fejlesztésének (nemzet)gazdasági igényét. Az éves átlagos összköltség meghaladta a 200 MHUF-ot, mely költség nagyjából felét külső megbízásokból fedeztük. Általános hozzáférési elvek:
A Kutatási Infrastruktúra intézeti kutatás-, kollaborációs kutatás- és külső (szerződéses) formában érhető el. A külső hozzáféréssel szemben az intézeti és kollaborációs kutatás előnyt élvez.
Az intézeti- kollaborációs kutatás során az infrastruktúrák felhasználása többnyire ingyenes, vagy önköltségi alapú (a koknrét feltételeket lásd az igénybe venni kívánt infrastruktúra honlapján). A külső felhasználás minden esetben szerződéses alapon történik. A szerződéses ár többnyire magában foglalja az infrastrúra fenntartási költségeit és a mérések költségeit.Az infrastruktúra igénybevétele kapacitásfüggő és így minden esetben egyeztetni kell az infrastruktúra vezetőjével (konkrét elérhetőségeket lásd az igénybe venni kívánt infrastruktúra honlapján). 
|
|
